Fröccs kisokos
Mikor is lenne aktuálisabb tiszteletünket egy postban leróni egyik kedvenc nyári frissítőnk, a fröccs érdemei előtt, ha nem a főszezonja közepén?
Az elnevezést állítólag Vörösmartynak köszönhetjük, magáért az italt pedig talán Jedlik Ányosnak a szóda magyar feltalálójának.
Ha fröccsöt rendelünk, és nem kérdeznek vissza, akkor feltehetőleg nagyfröccsöt fogunk kapni, ami 2 dl – remélhetőleg minőségi – borból és 1 dl szódából áll. Ezen kívül persze számos változata létezik, amelyek pontos összetételével sokan nincsenek igazán tisztában – főleg a sokadik fröccs után.
Térfogatra összességében a kisfröccs nyitja a sort: 1 dl bor, 1 dl szóda. Ezt követi a már említett nagyfröccs, és a szintén 3 dl-es, de arányaiban fordítva kevert hosszú lépés, ami a maga 1 dl bortartalmával ártalmatlannak tűnő, épp ezért meglehetősen sunyi italféleség. 4 decis fröccs nincsen, helyette azonnal a fél literesek jönnek: a kis házmester vagy sport fröccs (1 dl bor, 4 dl szóda), a viceházmester (2 dl bor, 3 dl szóda), a házmester (3dl bor, 2 dl szóda) és a háziúr (4dl bor, 1 dl szóda).
Aztán vannak a sokszorosított verziók is: a kisfröccs ötszöröse - a mafla, a házmester duplája - a polgármester, valamint a nagyfröccs ötszöröse, a csattos.
A sóher nevű, 1 dl bor, 9 dl szóda összeállítást nem értem. A vörösboros kólától, avagy vébékától pedig óva intenék mindenkit, akinek már megvan az érettségije.
fotó: Everling Csaba
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
