Édeseim: a jégbor és az aszúesszencia

Sokan makacsul tartják magukat ahhoz a közhelyhez, hogy az igazi jó bor márpedig kizárólag száraz lehet. Szerintem ők még nem kóstoltak soha életükben jégbort, vagy aszúesszenciát, de remélem, mai bejegyzésünk elolvasása után ők is pótolják majd a mulasztásukat.

Kezdjük talán az aszúesszenciával! A kategória jellemzőit a bortörvény néven ismert 1997.évi CXXI.törvény rögzíti pontosan, persze mi ennél könnyedebb bemutatkozást tárunk most elétek. A különlegesen gazdag ízvilággal rendelkező csemege minősége puttonyban nem is mérhető. A töppedt, aszús szőlőszemeket egy nyitott, nem túl nagy kádba gyűjtik, amelynek az alján egy kis csapon csöpög le az értékes nedű, amelyet a szőlőszemek saját súlya présel ki a gyümölcsből. Egy puttony, azaz 28-30 liternyi válogatott aszúszemből mindössze 1-1,5 l aszúesszencia lesz, gondolom, így már mindenki világosan érti az összefüggést az árcédulán láthatókkal. Rendkívül magas, 50-60 tömegszázalékos cukortartalma miatt az erjedés lassú, és nem teljes, hosszú évek alatt válik belőle alacsonyabb, 6-8 v/v % alkoholt tartalmazó borkülönlegesség. Bár sokunk számára egyértelműen Tokajhoz kötődik, április óta a régióban hivatalosan nem készülhet, az unió által kötelezővé tett borleírások miatt. A hivatalos álláspont, hogy a borszakértők szerint ez a termék nehezen magyarázható a fogyasztók számára. Szerintem ez azért igencsak nehezen elfogadható indok, és nagy veszteség a Tokaji borportfolió számára.

Másik nagy kedvencem a jégbor, amely számomra szintén teljesen érthetetlen módon ezután már csak Zempléni Jégbor néven kerülhet forgalomba, mivel a Tokaji vidéknek állítólag nem tartozik a kiemelten híres borfajtái közé Hát, ehhez is tudnék mit hozzáfűzni… A jégbor elkészítése szintén igen bonyolult és kockázatos feladat. Meg kell várni, amíg a szőlőszemek a tőkén megfagynak, óvni kell a madaraktól, és egy esős november vagy december tönkre is teheti az egész termést. Szerencse, hogy a jégbor készítéséhez használt szőlőfajták legalább a nemespenésszel szemben ellenállóak. A fagyott szőlőből történő préselés során szintén nem keletkezik valami sok szőlőlé: egy hektárnyi területről mindössze 5-700 liter nyerhető ki. A végeredmény azonban kárpótol mindenért, hiszen a fagyott szemekből nyert bor nemcsak rendkívül édes, de savakban igen gazdag, különlegesen összetett ízvilágú. Én csak annyit mondhatok: finnyás borkedvelő legyen a talpán, aki ezeknek a specialitásoknak ellenáll!